Szerződéskötés során nélkülözhetetlen a vevő(k) és eladó(k), valamint egyéb felek (pl.: haszonélvező, özvegyi jog jogosultja, stb.) személyi igazolványa, lakcímkártyája és adóazonosító jelet tartalmazó kártyája.

A személyazonosító okmányokon kívül elengedhetetlen az adásvétel tárgyát képező ingatlan helyrajzi száma, vagy hiteles tulajdoni lapja. Megjegyzem azonban, hogy amennyiben az ügyfél rendelkezésére áll a pontos helyrajzi szám, úgy az eljáró ügyvéd beszerzi az ingatlan e-hiteles tulajdoni lapját a földhivatal online rendszeréből.

Adásvételi szerződéskötéskor – amennyiben a vételár készpénzben kerül megfizetésre és amennyiben a felek azonnali vételár megfizetésben állapodtak meg – mindenképpen rendelkezzen a vételárral, amelyet az ügyvédi irodában megfizet eladónak.

Amennyiben a vételár, vagy annak egy része bankkölcsön igénybevételével kerül teljesítésre, úgy a finanszírozó bank követelményeit.

Végül amennyiben valamely fél meghatalmazott útján kíván eljárni a szerződéskötés során, úgy a meghatalmazott birtokában kell legyen ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazásnak.

Adásvételi szerződés megkötése esetén a vevőt terhelő vételár megfizetésén túl – főszabályként – felmerülnek egyéb, a feleket terhelő költségek is.

A vevőt terhelő költségek közé tartozik:

• az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja;
• az adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd ügyvédi munkadíja;
• visszterhes vagyonszerzési illeték;
• esetleges bankhitelhez kapcsolódó költségek.

Az eladót terheli:

• személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség (amennyiben az értékesítéssel bevétel keletkezik, leegyszerűsítve: amennyiben az ingatlan magasabb vételáron kerül értékesítésre, mint amennyiért az eladó akár adásvétel, akár öröklés vagy ajándékozás útján (stb.) szerezte;
• amennyiben az ingatlant terheli valamilyen jog, annak tehermentesítése költsége.

Mindenekelőtt szükséges a cégnév, cégforma, könyvelővel történő konzultációt követően az alapítandó cég adózása, a tagok, illetve ügyvezetők személyi okmányai. Fontos, hogy az ügyfél már kitalálja a tevékenységi köröket a tervezett tevékenységeknek megfelelően.

Néhány alapvető szabályt érdemes tisztázni: ha az első tárgyalást az alperes elmulasztja, és nem terjeszt elő írásbeli védekezést, a felperes kifejezett kérelmére a bíróság az alperest az idézésben közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi és egyben marasztalja a felperes költségeiben. Ha a folytatólagos tárgyalást a felek bármelyike elmulasztja, a tárgyalást a bíróság a jelen lévő fél, illetve a távol lévő felperes előzetesen előterjesztett kérelmére tartja meg, de új határnapot is kitűzhet.

Ennek fényében a tárgyaláson, jogai védelme érdekében, mindenképpen célszerű személyesen, vagy amennyiben a személyes megjelenésnek akadálya áll fenn, úgy képviselő útján megjelenni a tárgyaláson.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény új alapokra helyezte a magyar állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új szolgáltatásként jelentkezett, a büntető és polgári ügyekben történő jogi segítségnyújtás (peres jogi segítségnyújtás) pedig a hatályos eljárásjogokban már létező kedvezmények módosításaként jött létre. A törvény célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek. A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt – a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában értesítési címe, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes területi hivatalnál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie.

További információ: http://igazsagugyihivatal.gov.hu/jogi-segitsegnyujtas